Ötször annyi pénzt kell elnyernie a magyar kutatási és innovációs közösségnek, heteken belül jönnek az első pályázatok

Ötször annyi pénzt kell elnyernie a magyar kutatási és innovációs közösségnek, heteken belül jönnek az első pályázatok

Összesen 365 millió eurónyi pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalkozások a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramból, és az a cél, hogy ez a pénz 2,1 milliárd euróra, azaz 5,7-szeresére ugorjon a 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizon Europe-ból – jelezte az EU új keretprogramjának indulásáról rendezett hétfői online konferencia nyitásaként Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Szabó István is azt hangsúlyozta, hogy minél több forrást el kell és el is lehet hozni a közvetlen brüsszeli kiírású forrásokból, amelyekhez az itthoni KFI-rendszer igyekszik minden jellegű támogatást megadni. A több mint 500 regisztrált előtt a területért felelős uniós biztos, Maria Gabriel arra biztatta a magyar kutatókat, hogy vegyenek részt a pályázatokban, amelyek közül az elsőket néhány héten belül kiírják, és segítsenek az EU nagy kihívásainak legyőzésében. Martin Kern, a budapesti székhelyű uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója arra irányította rá a figyelmet, hogy az EIT milyen hatalmas innovációs hálózatot irányít és néhány új tervet is jelzett ennek bővítésére.

Májusban indul az EU 95 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogramja

Májusban indul az EU 95 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogramja

Az Európai Unió 2021-2027 közötti hétéves kutatási és innovációs keretprogramja 95,5 milliárd eurós keretösszeggel idén májusban indul. Március 29-én online nyitóeseményt szerveznek, ahol az előadások mellett több sikeres magyar H2020 pályázó és pályázat értékelő is megosztja tapasztalatait.

Magyar-izraeli program támogathatja a kutatói mobilitást

Magyar-izraeli program támogathatja a kutatói mobilitást

A kutatói mobilitást támogató közös programot indíthat akár már 2021 második felében Magyarország és Izrael. Az ipari és innovációs kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében a társminisztériumok a közeljövőben szándéknyilatkozatban jelölik ki a stratégiai együttműködések kiemelt területeit – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kétoldalú gazdasági vegyesbizottság társelnöki feladatait is ellátó tárcavezető Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövetnek mutatta be a ZalaZone járműipari tesztpályát.

Nagy segítséget kapnak a hazai cégek, hogy közvetlen uniós pénzre csapjanak le

Nagy segítséget kapnak a hazai cégek, hogy közvetlen uniós pénzre csapjanak le

A kormány a lehető legtöbb segítséget megadja a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak közvetlenül is uniós forrásra, ezért újraindítja – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével – a kkv-knak szóló mentorprogramot, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők – jelentette be Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese.

Még több pénzt ad az EU a koronavírussal kapcsolatos kutatásokra

Az Európai Bizottság további 37,5 millió eurót biztosít a koronavírus-járvány kapcsán sürgősen szükséges oltóanyagok, új kezelések, valamint diagnosztikai eljárások kifejlesztésére irányuló kutatásokra – jelentette be a testület. Ezzel a Bizottság 47,5 millió euróra emeli a Horizont 2020 kutatás- és innovációtámogató program januárban meghirdetett – eredetileg 10 millió euró összegű – sürgősségi pályázati felhívásának keretét.

Milliárdos EU-pénzből küzd a Lyme-kór ellen a világraszóló magyar sikersztori

Magyarországon rekordösszegű, 3,5 millió eurónyi, azaz kb. 1,1 milliárd forintnyi, közvetlen brüsszeli támogatást nyert el a Lyme Diagnostics Kft. arra, hogy az eddigieknél megbízhatóbb diagnosztikai módszerrel segítsen a Lyme-kór elleni küzdelemben és az a cél, hogy a klinikai vizsgálati minősítés megszerzése után 2020-tól elinduljon az új módszer világszintű alkalmazása - jelezte az Európai Bizottság magyarországi képviseletén tartott mai sajtótájékoztatóján Dr. Bózsik Béla Pál orvos. Fia András, a cég ügyvezetője úgy fogalmazott: az EU-támogatás segítségével most jócskán fel tudták gyorsítani az elmúlt 33 év kutatásait és ez segíti a mielőbbi piacra lépést is. Az új vizsgálati módszer világszerte emberek akár millióinak életét befolyásolhatja markánsan, hiszen becslések szerint csupán Magyarországon évente 20 ezer új Lyme-kór megbetegedés történik, az EU-ban pedig 650-800 ezer, az Egyesült Államokban pedig mintegy 430 ezer.

100 milliárd eurót szán K+F+I-re Brüsszel - Mit kell tudni az új programról?

Kiadott ma egy összefoglalót a csütörtökön közzétett 2020 utáni nagy uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramról, a 100 milliárd euróra tervezett Horizont Európáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az anyagban egyrészt visszautal a Hivatal a mostani ciklus Horizont 2020 programjának főbb elemeire, az abban elért magyar eredményekre és a főbb változásokra is. Az alábbiakban ezek egy részét foglaljuk össze cikkünkben.

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

A mostani ciklus közel 80 milliárd eurós keretösszegéről kerek 100 milliárd euróra javasolja emelni a 2020 utáni kutatás-fejlesztési keretprogram, a Horizont Európa, keretét az Európai Bizottság - közölte ma a testület. Ez a közösség valaha volt legambiciózusabb kutatási és innovációs programja és azt célozza, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

Három magyar kutató is hatalmas brüsszeli támogatást nyert el ma

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) ma bejelentette, hogy idén 269, köztük 3 magyar, tapasztalt kutatót részesít Európa-szerte ún. élkutatói támogatásban, melynek összege kutatási projektekre lebontva hozzávetőleg 2,5 millió eurót (kb. 775 millió forintot), összesítve pedig 653 millió eurót tesz ki. A rangos nemzetközi elismerést Kőszegi Botond (Közép-európai Egyetem - viselkedési közgazdaságtan) és Nusser Zoltán (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet - funkcionális proteomika) magyarországi kutatásaihoz nyerte el, míg Hanzó Lajos (University of Southampton - kvantumkommunikáció) angliai tudományos munkájának végzéséhez kapta - emeli ki az EKT pénteki közleménye.

Bemutatta Magyarország, hogy mit javasol a 2020 utáni uniós K+F+I-támogatásoknál

A piacteremtő, áttörést hozó innovációk támogatása mellett a fokozatos fejlesztés révén megvalósuló innovációk támogatására, továbbá a kkv-k önálló fejlesztéseinek és az együttműködések ösztönzésének támogatására is szükség van a 2021-től induló újabb uniós kutatás-fejlesztési keretprogramban - hangsúlyozta a magyar álláspont csütörtöki brüsszeli bemutatása kapcsán Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke által összefoglalt magyar anyag azért fontos, mert a tagállami álláspontok is beépülnek az Európai Bizottság által jövő júniusban bemutatandó FP9 javaslatba.

Hatalmas pénztömeget akar még elosztani innovációra 2020-ig az EU

Az Európai Bizottság a Horizont 2020 nevű kutatási és innovációs keretprogramból 30 milliárd eurót szán a társadalmi kihívások terén alkalmazott új megoldásokra és az áttörést jelentő innovációra a 2018-2020-as időszakban - közölte Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos Brüsszelben sajtótájékoztatón pénteken.

Három újabb magyar sikertörténetet fedeztek fel

A "Horizont 2020" kisvállalkozásoknak kiírt pályázatában 119 innovatív cég nyert, az Európai Bizottság ennek keretében 5,9 millió eurót ruház be. A nyertesek között három magyar vállalkozás is található.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.